vakriasztás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

vak (blind) +‎ riasztás (alarm)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈvɒkrijɒstaːʃ]
  • Hyphenation: vak‧ri‧asz‧tás

Noun

[edit]

vakriasztás (plural vakriasztások)

  1. false alarm (trigger of an unfounded response)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative vakriasztás vakriasztások
accusative vakriasztást vakriasztásokat
dative vakriasztásnak vakriasztásoknak
instrumental vakriasztással vakriasztásokkal
causal-final vakriasztásért vakriasztásokért
translative vakriasztássá vakriasztásokká
terminative vakriasztásig vakriasztásokig
essive-formal vakriasztásként vakriasztásokként
essive-modal
inessive vakriasztásban vakriasztásokban
superessive vakriasztáson vakriasztásokon
adessive vakriasztásnál vakriasztásoknál
illative vakriasztásba vakriasztásokba
sublative vakriasztásra vakriasztásokra
allative vakriasztáshoz vakriasztásokhoz
elative vakriasztásból vakriasztásokból
delative vakriasztásról vakriasztásokról
ablative vakriasztástól vakriasztásoktól
non-attributive
possessive - singular
vakriasztásé vakriasztásoké
non-attributive
possessive - plural
vakriasztáséi vakriasztásokéi
Possessive forms of vakriasztás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vakriasztásom vakriasztásaim
2nd person sing. vakriasztásod vakriasztásaid
3rd person sing. vakriasztása vakriasztásai
1st person plural vakriasztásunk vakriasztásaink
2nd person plural vakriasztásotok vakriasztásaitok
3rd person plural vakriasztásuk vakriasztásaik

Synonyms

[edit]