vadkecske

Hungarian

Etymology

vad (“wild”) +‎ kecske (“goat”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒtkɛt͡ʃkɛ]
• Hyphenation: vad‧kecs‧ke
• Rhymes: -kɛ

Noun

vadkecske (plural vadkecskék)

1. wild goat (Capra aegagrus)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	vadkecske	vadkecskék
accusative	vadkecskét	vadkecskéket
dative	vadkecskének	vadkecskéknek
instrumental	vadkecskével	vadkecskékkel
causal-final	vadkecskéért	vadkecskékért
translative	vadkecskévé	vadkecskékké
terminative	vadkecskéig	vadkecskékig
essive-formal	vadkecskeként	vadkecskékként
essive-modal	—	—
inessive	vadkecskében	vadkecskékben
superessive	vadkecskén	vadkecskéken
adessive	vadkecskénél	vadkecskéknél
illative	vadkecskébe	vadkecskékbe
sublative	vadkecskére	vadkecskékre
allative	vadkecskéhez	vadkecskékhez
elative	vadkecskéből	vadkecskékből
delative	vadkecskéről	vadkecskékről
ablative	vadkecskétől	vadkecskéktől
non-attributive possessive - singular	vadkecskéé	vadkecskéké
non-attributive possessive - plural	vadkecskééi	vadkecskékéi

Possessive forms of vadkecske
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vadkecském	vadkecskéim
2nd person sing.	vadkecskéd	vadkecskéid
3rd person sing.	vadkecskéje	vadkecskéi
1st person plural	vadkecskénk	vadkecskéink
2nd person plural	vadkecskétek	vadkecskéitek
3rd person plural	vadkecskéjük	vadkecskéik

Further reading

• vadkecske in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN