végzettség

Hungarian

végzettség (plural végzettségek)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	végzettség	végzettségek
accusative	végzettséget	végzettségeket
dative	végzettségnek	végzettségeknek
instrumental	végzettséggel	végzettségekkel
causal-final	végzettségért	végzettségekért
translative	végzettséggé	végzettségekké
terminative	végzettségig	végzettségekig
essive-formal	végzettségként	végzettségekként
essive-modal	—	—
inessive	végzettségben	végzettségekben
superessive	végzettségen	végzettségeken
adessive	végzettségnél	végzettségeknél
illative	végzettségbe	végzettségekbe
sublative	végzettségre	végzettségekre
allative	végzettséghez	végzettségekhez
elative	végzettségből	végzettségekből
delative	végzettségről	végzettségekről
ablative	végzettségtől	végzettségektől
non-attributive possessive – singular	végzettségé	végzettségeké
non-attributive possessive – plural	végzettségéi	végzettségekéi