végbélgyulladás

Hungarian

Etymology

végbél +‎ gyulladás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːɡbeːlɟulːɒdaːʃ]
• Hyphenation: vég‧bél‧gyul‧la‧dás

Noun

végbélgyulladás (plural végbélgyulladások)

1. (pathology) proctitis

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	végbélgyulladás	végbélgyulladások
accusative	végbélgyulladást	végbélgyulladásokat
dative	végbélgyulladásnak	végbélgyulladásoknak
instrumental	végbélgyulladással	végbélgyulladásokkal
causal-final	végbélgyulladásért	végbélgyulladásokért
translative	végbélgyulladássá	végbélgyulladásokká
terminative	végbélgyulladásig	végbélgyulladásokig
essive-formal	végbélgyulladásként	végbélgyulladásokként
essive-modal	—	—
inessive	végbélgyulladásban	végbélgyulladásokban
superessive	végbélgyulladáson	végbélgyulladásokon
adessive	végbélgyulladásnál	végbélgyulladásoknál
illative	végbélgyulladásba	végbélgyulladásokba
sublative	végbélgyulladásra	végbélgyulladásokra
allative	végbélgyulladáshoz	végbélgyulladásokhoz
elative	végbélgyulladásból	végbélgyulladásokból
delative	végbélgyulladásról	végbélgyulladásokról
ablative	végbélgyulladástól	végbélgyulladásoktól
non-attributive possessive – singular	végbélgyulladásé	végbélgyulladásoké
non-attributive possessive – plural	végbélgyulladáséi	végbélgyulladásokéi

Possessive forms of végbélgyulladás

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	végbélgyulladásom	végbélgyulladásaim
2nd person sing.	végbélgyulladásod	végbélgyulladásaid
3rd person sing.	végbélgyulladása	végbélgyulladásai
1st person plural	végbélgyulladásunk	végbélgyulladásaink
2nd person plural	végbélgyulladásotok	végbélgyulladásaitok
3rd person plural	végbélgyulladásuk	végbélgyulladásaik