városközpont

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

város (town, city) +‎ központ (center)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈvaːroʃkøspont]
  • Hyphenation: vá‧ros‧köz‧pont
  • Rhymes: -ont

Noun

[edit]

városközpont (plural városközpontok)

  1. city center, town center, central business district, downtown
    Synonym: belváros

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative városközpont városközpontok
accusative városközpontot városközpontokat
dative városközpontnak városközpontoknak
instrumental városközponttal városközpontokkal
causal-final városközpontért városközpontokért
translative városközponttá városközpontokká
terminative városközpontig városközpontokig
essive-formal városközpontként városközpontokként
essive-modal
inessive városközpontban városközpontokban
superessive városközponton városközpontokon
adessive városközpontnál városközpontoknál
illative városközpontba városközpontokba
sublative városközpontra városközpontokra
allative városközponthoz városközpontokhoz
elative városközpontból városközpontokból
delative városközpontról városközpontokról
ablative városközponttól városközpontoktól
non-attributive
possessive - singular
városközponté városközpontoké
non-attributive
possessive - plural
városközpontéi városközpontokéi
Possessive forms of városközpont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. városközpontom városközpontjaim
2nd person sing. városközpontod városközpontjaid
3rd person sing. városközpontja városközpontjai
1st person plural városközpontunk városközpontjaink
2nd person plural városközpontotok városközpontjaitok
3rd person plural városközpontjuk városközpontjaik