vándorénekes

Hungarian

From vándor (“wanderer”) +‎ énekes (“singer”).

vándorénekes (plural vándorénekesek)

(historical) minstrel (medieval traveling entertainer who would sing and recite poetry)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	vándorénekes	vándorénekesek
accusative	vándorénekest	vándorénekeseket
dative	vándorénekesnek	vándorénekeseknek
instrumental	vándorénekessel	vándorénekesekkel
causal-final	vándorénekesért	vándorénekesekért
translative	vándorénekessé	vándorénekesekké
terminative	vándorénekesig	vándorénekesekig
essive-formal	vándorénekesként	vándorénekesekként
essive-modal	—	—
inessive	vándorénekesben	vándorénekesekben
superessive	vándorénekesen	vándorénekeseken
adessive	vándorénekesnél	vándorénekeseknél
illative	vándorénekesbe	vándorénekesekbe
sublative	vándorénekesre	vándorénekesekre
allative	vándorénekeshez	vándorénekesekhez
elative	vándorénekesből	vándorénekesekből
delative	vándorénekesről	vándorénekesekről
ablative	vándorénekestől	vándorénekesektől
non-attributive possessive - singular	vándorénekesé	vándorénekeseké
non-attributive possessive - plural	vándorénekeséi	vándorénekesekéi

Possessive forms of vándorénekes
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vándorénekesem	vándorénekeseim
2nd person sing.	vándorénekesed	vándorénekeseid
3rd person sing.	vándorénekese	vándorénekesei
1st person plural	vándorénekesünk	vándorénekeseink
2nd person plural	vándorénekesetek	vándorénekeseitek
3rd person plural	vándorénekesük	vándorénekeseik