választókerület

Hungarian

Etymology

választó (“electoral”) +‎ kerület (“district”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvaːlɒstoːkɛrylɛt]
• Hyphenation: vá‧lasz‧tó‧ke‧rü‧let

Noun

választókerület (plural választókerületek)

1. (politics) electoral district, constituency, seat

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	választókerület	választókerületek
accusative	választókerületet	választókerületeket
dative	választókerületnek	választókerületeknek
instrumental	választókerülettel	választókerületekkel
causal-final	választókerületért	választókerületekért
translative	választókerületté	választókerületekké
terminative	választókerületig	választókerületekig
essive-formal	választókerületként	választókerületekként
essive-modal	—	—
inessive	választókerületben	választókerületekben
superessive	választókerületen	választókerületeken
adessive	választókerületnél	választókerületeknél
illative	választókerületbe	választókerületekbe
sublative	választókerületre	választókerületekre
allative	választókerülethez	választókerületekhez
elative	választókerületből	választókerületekből
delative	választókerületről	választókerületekről
ablative	választókerülettől	választókerületektől
non-attributive possessive - singular	választókerületé	választókerületeké
non-attributive possessive - plural	választókerületéi	választókerületekéi

Possessive forms of választókerület
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	választókerületem	választókerületeim
2nd person sing.	választókerületed	választókerületeid
3rd person sing.	választókerülete	választókerületei
1st person plural	választókerületünk	választókerületeink
2nd person plural	választókerületetek	választókerületeitek
3rd person plural	választókerületük	választókerületeik

Further reading

• választókerület in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN