utólagos
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]First attested in 1838. utó + -lagos[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]utólagos (comparative utólagosabb, superlative legutólagosabb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | utólagos | utólagosak |
| accusative | utólagosat | utólagosakat |
| dative | utólagosnak | utólagosaknak |
| instrumental | utólagossal | utólagosakkal |
| causal-final | utólagosért | utólagosakért |
| translative | utólagossá | utólagosakká |
| terminative | utólagosig | utólagosakig |
| essive-formal | utólagosként | utólagosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | utólagosban | utólagosakban |
| superessive | utólagoson | utólagosakon |
| adessive | utólagosnál | utólagosaknál |
| illative | utólagosba | utólagosakba |
| sublative | utólagosra | utólagosakra |
| allative | utólagoshoz | utólagosakhoz |
| elative | utólagosból | utólagosakból |
| delative | utólagosról | utólagosakról |
| ablative | utólagostól | utólagosaktól |
| non-attributive possessive - singular |
utólagosé | utólagosaké |
| non-attributive possessive - plural |
utólagoséi | utólagosakéi |
References
[edit]- ^ utólagos in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- utólagos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN