trombitaművész

Hungarian

Etymology

trombita +‎ művész

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtrombitɒmyːveːs]
• Hyphenation: trom‧bi‧ta‧mű‧vész

Noun

trombitaművész (plural trombitaművészek)

1. trumpet player, trumpeter

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	trombitaművész	trombitaművészek
accusative	trombitaművészt	trombitaművészeket
dative	trombitaművésznek	trombitaművészeknek
instrumental	trombitaművésszel	trombitaművészekkel
causal-final	trombitaművészért	trombitaművészekért
translative	trombitaművésszé	trombitaművészekké
terminative	trombitaművészig	trombitaművészekig
essive-formal	trombitaművészként	trombitaművészekként
essive-modal	—	—
inessive	trombitaművészben	trombitaművészekben
superessive	trombitaművészen	trombitaművészeken
adessive	trombitaművésznél	trombitaművészeknél
illative	trombitaművészbe	trombitaművészekbe
sublative	trombitaművészre	trombitaművészekre
allative	trombitaművészhez	trombitaművészekhez
elative	trombitaművészből	trombitaművészekből
delative	trombitaművészről	trombitaművészekről
ablative	trombitaművésztől	trombitaművészektől
non-attributive possessive - singular	trombitaművészé	trombitaművészeké
non-attributive possessive - plural	trombitaművészéi	trombitaművészekéi

Possessive forms of trombitaművész
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	trombitaművészem	trombitaművészeim
2nd person sing.	trombitaművészed	trombitaművészeid
3rd person sing.	trombitaművésze	trombitaművészei
1st person plural	trombitaművészünk	trombitaművészeink
2nd person plural	trombitaművészetek	trombitaművészeitek
3rd person plural	trombitaművészük	trombitaművészeik

See also

• trombitás
• trombitajátékos