Jump to content

tonzúra

From Wiktionary, the free dictionary
See also: tonzura

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From Latin tonsura.[1] With -úra ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtonzuːrɒ]
  • Hyphenation: ton‧zú‧ra
  • Rhymes: -rɒ

Noun

[edit]

tonzúra (plural tonzúrák)

  1. tonsure

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tonzúra tonzúrák
accusative tonzúrát tonzúrákat
dative tonzúrának tonzúráknak
instrumental tonzúrával tonzúrákkal
causal-final tonzúráért tonzúrákért
translative tonzúrává tonzúrákká
terminative tonzúráig tonzúrákig
essive-formal tonzúraként tonzúrákként
essive-modal
inessive tonzúrában tonzúrákban
superessive tonzúrán tonzúrákon
adessive tonzúránál tonzúráknál
illative tonzúrába tonzúrákba
sublative tonzúrára tonzúrákra
allative tonzúrához tonzúrákhoz
elative tonzúrából tonzúrákból
delative tonzúráról tonzúrákról
ablative tonzúrától tonzúráktól
non-attributive
possessive - singular
tonzúráé tonzúráké
non-attributive
possessive - plural
tonzúráéi tonzúrákéi
Possessive forms of tonzúra
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tonzúrám tonzúráim
2nd person sing. tonzúrád tonzúráid
3rd person sing. tonzúrája tonzúrái
1st person plural tonzúránk tonzúráink
2nd person plural tonzúrátok tonzúráitok
3rd person plural tonzúrájuk tonzúráik

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]
  • tonzúra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN