titkosügynök

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

titkos (secret) +‎ ügynök (agent)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtitkoʃyɟnøk]
  • Hyphenation: tit‧kos‧ügy‧nök
  • Rhymes: -øk

Noun

[edit]

titkosügynök (plural titkosügynökök)

  1. secret agent (a member of an intelligence agency whose identity or affiliation is kept confidential)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative titkosügynök titkosügynökök
accusative titkosügynököt titkosügynököket
dative titkosügynöknek titkosügynököknek
instrumental titkosügynökkel titkosügynökökkel
causal-final titkosügynökért titkosügynökökért
translative titkosügynökké titkosügynökökké
terminative titkosügynökig titkosügynökökig
essive-formal titkosügynökként titkosügynökökként
essive-modal
inessive titkosügynökben titkosügynökökben
superessive titkosügynökön titkosügynökökön
adessive titkosügynöknél titkosügynököknél
illative titkosügynökbe titkosügynökökbe
sublative titkosügynökre titkosügynökökre
allative titkosügynökhöz titkosügynökökhöz
elative titkosügynökből titkosügynökökből
delative titkosügynökről titkosügynökökről
ablative titkosügynöktől titkosügynököktől
non-attributive
possessive - singular
titkosügynöké titkosügynököké
non-attributive
possessive - plural
titkosügynökéi titkosügynökökéi
Possessive forms of titkosügynök
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. titkosügynököm titkosügynökeim
2nd person sing. titkosügynököd titkosügynökeid
3rd person sing. titkosügynöke titkosügynökei
1st person plural titkosügynökünk titkosügynökeink
2nd person plural titkosügynökötök titkosügynökeitek
3rd person plural titkosügynökük titkosügynökeik