tisztségviselő

Hungarian

Etymology

tisztség +‎ viselő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtist͡ʃeːɡviʃɛløː]
• Hyphenation: tiszt‧ség‧vi‧se‧lő
• Rhymes: -løː

Noun

tisztségviselő (plural tisztségviselők)

1. official, officeholder, functionary

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	tisztségviselő	tisztségviselők
accusative	tisztségviselőt	tisztségviselőket
dative	tisztségviselőnek	tisztségviselőknek
instrumental	tisztségviselővel	tisztségviselőkkel
causal-final	tisztségviselőért	tisztségviselőkért
translative	tisztségviselővé	tisztségviselőkké
terminative	tisztségviselőig	tisztségviselőkig
essive-formal	tisztségviselőként	tisztségviselőkként
essive-modal	—	—
inessive	tisztségviselőben	tisztségviselőkben
superessive	tisztségviselőn	tisztségviselőkön
adessive	tisztségviselőnél	tisztségviselőknél
illative	tisztségviselőbe	tisztségviselőkbe
sublative	tisztségviselőre	tisztségviselőkre
allative	tisztségviselőhöz	tisztségviselőkhöz
elative	tisztségviselőből	tisztségviselőkből
delative	tisztségviselőről	tisztségviselőkről
ablative	tisztségviselőtől	tisztségviselőktől
non-attributive possessive - singular	tisztségviselőé	tisztségviselőké
non-attributive possessive - plural	tisztségviselőéi	tisztségviselőkéi

Possessive forms of tisztségviselő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tisztségviselőm	tisztségviselőim
2nd person sing.	tisztségviselőd	tisztségviselőid
3rd person sing.	tisztségviselője	tisztségviselői
1st person plural	tisztségviselőnk	tisztségviselőink
2nd person plural	tisztségviselőtök	tisztségviselőitek
3rd person plural	tisztségviselőjük	tisztségviselőik

Synonyms

• tisztviselő