tiszafa
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]tiszafa (plural tiszafák)
- yew (tree)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tiszafa | tiszafák |
accusative | tiszafát | tiszafákat |
dative | tiszafának | tiszafáknak |
instrumental | tiszafával | tiszafákkal |
causal-final | tiszafáért | tiszafákért |
translative | tiszafává | tiszafákká |
terminative | tiszafáig | tiszafákig |
essive-formal | tiszafaként | tiszafákként |
essive-modal | — | — |
inessive | tiszafában | tiszafákban |
superessive | tiszafán | tiszafákon |
adessive | tiszafánál | tiszafáknál |
illative | tiszafába | tiszafákba |
sublative | tiszafára | tiszafákra |
allative | tiszafához | tiszafákhoz |
elative | tiszafából | tiszafákból |
delative | tiszafáról | tiszafákról |
ablative | tiszafától | tiszafáktól |
non-attributive possessive - singular |
tiszafáé | tiszafáké |
non-attributive possessive - plural |
tiszafáéi | tiszafákéi |
Possessive forms of tiszafa | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | tiszafám | tiszafáim |
2nd person sing. | tiszafád | tiszafáid |
3rd person sing. | tiszafája | tiszafái |
1st person plural | tiszafánk | tiszafáink |
2nd person plural | tiszafátok | tiszafáitok |
3rd person plural | tiszafájuk | tiszafáik |
Further reading
[edit]- tiszafa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN