termelékenység

Hungarian

Etymology

termelékeny (“productive”) +‎ -ség (“-ity”, noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛrmɛleːkɛɲʃeːɡ]
• Hyphenation: ter‧me‧lé‧keny‧ség

Noun

termelékenység (plural termelékenységek)

1. productivity

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	termelékenység	termelékenységek
accusative	termelékenységet	termelékenységeket
dative	termelékenységnek	termelékenységeknek
instrumental	termelékenységgel	termelékenységekkel
causal-final	termelékenységért	termelékenységekért
translative	termelékenységgé	termelékenységekké
terminative	termelékenységig	termelékenységekig
essive-formal	termelékenységként	termelékenységekként
essive-modal	—	—
inessive	termelékenységben	termelékenységekben
superessive	termelékenységen	termelékenységeken
adessive	termelékenységnél	termelékenységeknél
illative	termelékenységbe	termelékenységekbe
sublative	termelékenységre	termelékenységekre
allative	termelékenységhez	termelékenységekhez
elative	termelékenységből	termelékenységekből
delative	termelékenységről	termelékenységekről
ablative	termelékenységtől	termelékenységektől
non-attributive possessive - singular	termelékenységé	termelékenységeké
non-attributive possessive - plural	termelékenységéi	termelékenységekéi

Possessive forms of termelékenység
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	termelékenységem	termelékenységeim
2nd person sing.	termelékenységed	termelékenységeid
3rd person sing.	termelékenysége	termelékenységei
1st person plural	termelékenységünk	termelékenységeink
2nd person plural	termelékenységetek	termelékenységeitek
3rd person plural	termelékenységük	termelékenységeik

Further reading

• termelékenység in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN