tanítvány

Hungarian

Etymology

tanít +‎ -vány

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɒniːtvaːɲ]
• Hyphenation: ta‧nít‧vány

Noun

tanítvány (plural tanítványok)

1. pupil, student, apprentice
2. disciple, follower

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tanítvány	tanítványok
accusative	tanítványt	tanítványokat
dative	tanítványnak	tanítványoknak
instrumental	tanítvánnyal	tanítványokkal
causal-final	tanítványért	tanítványokért
translative	tanítvánnyá	tanítványokká
terminative	tanítványig	tanítványokig
essive-formal	tanítványként	tanítványokként
essive-modal	tanítványul	tanítványokul
inessive	tanítványban	tanítványokban
superessive	tanítványon	tanítványokon
adessive	tanítványnál	tanítványoknál
illative	tanítványba	tanítványokba
sublative	tanítványra	tanítványokra
allative	tanítványhoz	tanítványokhoz
elative	tanítványból	tanítványokból
delative	tanítványról	tanítványokról
ablative	tanítványtól	tanítványoktól
non-attributive possessive - singular	tanítványé	tanítványoké
non-attributive possessive - plural	tanítványéi	tanítványokéi

Possessive forms of tanítvány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tanítványom	tanítványaim
2nd person sing.	tanítványod	tanítványaid
3rd person sing.	tanítványa	tanítványai
1st person plural	tanítványunk	tanítványaink
2nd person plural	tanítványotok	tanítványaitok
3rd person plural	tanítványuk	tanítványaik

Further reading

• tanítvány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN