tőzeg

Hungarian

Etymology

From a descendant of Proto-Turkic *teŕek (“dung”) akin to Ottoman Turkish تزك (tezek).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtøːzɛɡ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: tő‧zeg
• Rhymes: -ɛɡ

Noun

tőzeg (plural tőzegek)

1. peat

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	tőzeg	tőzegek
accusative	tőzeget	tőzegeket
dative	tőzegnek	tőzegeknek
instrumental	tőzeggel	tőzegekkel
causal-final	tőzegért	tőzegekért
translative	tőzeggé	tőzegekké
terminative	tőzegig	tőzegekig
essive-formal	tőzegként	tőzegekként
essive-modal	—	—
inessive	tőzegben	tőzegekben
superessive	tőzegen	tőzegeken
adessive	tőzegnél	tőzegeknél
illative	tőzegbe	tőzegekbe
sublative	tőzegre	tőzegekre
allative	tőzeghez	tőzegekhez
elative	tőzegből	tőzegekből
delative	tőzegről	tőzegekről
ablative	tőzegtől	tőzegektől
non-attributive possessive – singular	tőzegé	tőzegeké
non-attributive possessive – plural	tőzegéi	tőzegekéi

Possessive forms of tőzeg

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tőzegem	tőzegeim
2nd person sing.	tőzeged	tőzegeid
3rd person sing.	tőzege	tőzegei
1st person plural	tőzegünk	tőzegeink
2nd person plural	tőzegetek	tőzegeitek
3rd person plural	tőzegük	tőzegeik

Derived terms

• tőzegáfonya

Further reading

• tőzeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• Doerfer, Gerhard (1965) Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen [Turkic and Mongolian Elements in New Persian] (Akademie der Wissenschaften und der Literatur: Veröffentlichungen der Orientalischen Kommission)‎^[1] (in German), volume 2, Wiesbaden: Franz Steiner Verlag, page 509 Nr. 902