tükörsima

Hungarian

tükör (“mirror”) +‎ sima (“smooth”)

tükörsima (comparative tükörsimább, superlative legtükörsimább)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	tükörsima	tükörsimák
accusative	tükörsimát	tükörsimákat
dative	tükörsimának	tükörsimáknak
instrumental	tükörsimával	tükörsimákkal
causal-final	tükörsimáért	tükörsimákért
translative	tükörsimává	tükörsimákká
terminative	tükörsimáig	tükörsimákig
essive-formal	tükörsimaként	tükörsimákként
essive-modal	—	—
inessive	tükörsimában	tükörsimákban
superessive	tükörsimán	tükörsimákon
adessive	tükörsimánál	tükörsimáknál
illative	tükörsimába	tükörsimákba
sublative	tükörsimára	tükörsimákra
allative	tükörsimához	tükörsimákhoz
elative	tükörsimából	tükörsimákból
delative	tükörsimáról	tükörsimákról
ablative	tükörsimától	tükörsimáktól
non-attributive possessive – singular	tükörsimáé	tükörsimáké
non-attributive possessive – plural	tükörsimáéi	tükörsimákéi