túlsó
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]túl (“beyond”) + -só (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]túlsó (comparative túlsóbb, superlative legtúlsó or legtúlsóbb)
- opposite, far, the other (located directly across from something else)
- a szoba túlsó végében ― at the far end of the room
- az utca túlsó vége ― the other end of the street
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | túlsó | túlsók |
| accusative | túlsót | túlsókat |
| dative | túlsónak | túlsóknak |
| instrumental | túlsóval | túlsókkal |
| causal-final | túlsóért | túlsókért |
| translative | túlsóvá | túlsókká |
| terminative | túlsóig | túlsókig |
| essive-formal | túlsóként | túlsókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | túlsóban | túlsókban |
| superessive | túlsón | túlsókon |
| adessive | túlsónál | túlsóknál |
| illative | túlsóba | túlsókba |
| sublative | túlsóra | túlsókra |
| allative | túlsóhoz | túlsókhoz |
| elative | túlsóból | túlsókból |
| delative | túlsóról | túlsókról |
| ablative | túlsótól | túlsóktól |
| non-attributive possessive – singular |
túlsóé | túlsóké |
| non-attributive possessive – plural |
túlsóéi | túlsókéi |
Further reading
[edit]- túlsó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN