tökéletlen
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the obsolete tökél (“to complete”) + -etlen (“without”, privative adjective-forming suffix).[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]tökéletlen (comparative tökéletlenebb, superlative legtökéletlenebb)
- imperfect, defective (not perfect)
- (of a person) half-witted, imbecilic, idiotic
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tökéletlen | tökéletlenek |
| accusative | tökéletlent | tökéletleneket |
| dative | tökéletlennek | tökéletleneknek |
| instrumental | tökéletlennel | tökéletlenekkel |
| causal-final | tökéletlenért | tökéletlenekért |
| translative | tökéletlenné | tökéletlenekké |
| terminative | tökéletlenig | tökéletlenekig |
| essive-formal | tökéletlenként | tökéletlenekként |
| essive-modal | tökéletlenül | — |
| inessive | tökéletlenben | tökéletlenekben |
| superessive | tökéletlenen | tökéletleneken |
| adessive | tökéletlennél | tökéletleneknél |
| illative | tökéletlenbe | tökéletlenekbe |
| sublative | tökéletlenre | tökéletlenekre |
| allative | tökéletlenhez | tökéletlenekhez |
| elative | tökéletlenből | tökéletlenekből |
| delative | tökéletlenről | tökéletlenekről |
| ablative | tökéletlentől | tökéletlenektől |
| non-attributive possessive – singular |
tökéletlené | tökéletleneké |
| non-attributive possessive – plural |
tökéletlenéi | tökéletlenekéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ tökéletlen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- tökéletlen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.