Jump to content

tényleges

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

tényleg +‎ -es

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈteːɲlɛɡɛʃ]
  • Hyphenation: tény‧le‧ges
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

tényleges (not comparable)

  1. factual, real
    Synonyms: igazi, valódi, valós, valóságos

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tényleges ténylegesek
accusative ténylegeset ténylegeseket
dative ténylegesnek ténylegeseknek
instrumental ténylegessel ténylegesekkel
causal-final ténylegesért ténylegesekért
translative ténylegessé ténylegesekké
terminative ténylegesig ténylegesekig
essive-formal ténylegesként ténylegesekként
essive-modal
inessive ténylegesben ténylegesekben
superessive ténylegesen ténylegeseken
adessive ténylegesnél ténylegeseknél
illative ténylegesbe ténylegesekbe
sublative ténylegesre ténylegesekre
allative ténylegeshez ténylegesekhez
elative ténylegesből ténylegesekből
delative ténylegesről ténylegesekről
ablative ténylegestől ténylegesektől
non-attributive
possessive - singular
ténylegesé ténylegeseké
non-attributive
possessive - plural
ténylegeséi ténylegesekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]