társszerző

Hungarian

Etymology

társ (“fellow”) +‎ szerző (“author”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtaːrʃsɛrzøː]
• Hyphenation: társ‧szer‧ző
• Rhymes: -zøː

Noun

társszerző (plural társszerzők)

1. coauthor (an author who collaborates with another to write something)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	társszerző	társszerzők
accusative	társszerzőt	társszerzőket
dative	társszerzőnek	társszerzőknek
instrumental	társszerzővel	társszerzőkkel
causal-final	társszerzőért	társszerzőkért
translative	társszerzővé	társszerzőkké
terminative	társszerzőig	társszerzőkig
essive-formal	társszerzőként	társszerzőkként
essive-modal	társszerzőül	—
inessive	társszerzőben	társszerzőkben
superessive	társszerzőn	társszerzőkön
adessive	társszerzőnél	társszerzőknél
illative	társszerzőbe	társszerzőkbe
sublative	társszerzőre	társszerzőkre
allative	társszerzőhöz	társszerzőkhöz
elative	társszerzőből	társszerzőkből
delative	társszerzőről	társszerzőkről
ablative	társszerzőtől	társszerzőktől
non-attributive possessive - singular	társszerzőé	társszerzőké
non-attributive possessive - plural	társszerzőéi	társszerzőkéi

Possessive forms of társszerző
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	társszerzőm	társszerzőim
2nd person sing.	társszerződ	társszerzőid
3rd person sing.	társszerzője	társszerzői
1st person plural	társszerzőnk	társszerzőink
2nd person plural	társszerzőtök	társszerzőitek
3rd person plural	társszerzőjük	társszerzőik