tárgyi
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]tárgyi (not comparable)
- objective, factual, material
- tárgyi bizonyíték ― physical evidence
- (grammar) of or related to the (direct) object
- Coordinate terms: alanyi, állítmányi, határozói, jelzői
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tárgyi | tárgyiak |
accusative | tárgyit | tárgyiakat |
dative | tárgyinak | tárgyiaknak |
instrumental | tárgyival | tárgyiakkal |
causal-final | tárgyiért | tárgyiakért |
translative | tárgyivá | tárgyiakká |
terminative | tárgyiig | tárgyiakig |
essive-formal | tárgyiként | tárgyiakként |
essive-modal | — | — |
inessive | tárgyiban | tárgyiakban |
superessive | tárgyin | tárgyiakon |
adessive | tárgyinál | tárgyiaknál |
illative | tárgyiba | tárgyiakba |
sublative | tárgyira | tárgyiakra |
allative | tárgyihoz | tárgyiakhoz |
elative | tárgyiból | tárgyiakból |
delative | tárgyiról | tárgyiakról |
ablative | tárgyitól | tárgyiaktól |
non-attributive possessive - singular |
tárgyié | tárgyiaké |
non-attributive possessive - plural |
tárgyiéi | tárgyiakéi |
Further reading
[edit]- tárgyi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN