jelzői

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjɛlzøːji]
• Hyphenation: jel‧zői
• Rhymes: -ji

Etymology 1

jelző (“attribute”) +‎ -i (adjective-forming suffix)

Adjective

jelzői (not comparable)

1. (grammar) attributive

   Coordinate terms: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	jelzői	jelzőiek
accusative	jelzőit	jelzőieket
dative	jelzőinek	jelzőieknek
instrumental	jelzőivel	jelzőiekkel
causal-final	jelzőiért	jelzőiekért
translative	jelzőivé	jelzőiekké
terminative	jelzőiig	jelzőiekig
essive-formal	jelzőiként	jelzőiekként
essive-modal	—	—
inessive	jelzőiben	jelzőiekben
superessive	jelzőin	jelzőieken
adessive	jelzőinél	jelzőieknél
illative	jelzőibe	jelzőiekbe
sublative	jelzőire	jelzőiekre
allative	jelzőihez	jelzőiekhez
elative	jelzőiből	jelzőiekből
delative	jelzőiről	jelzőiekről
ablative	jelzőitől	jelzőiektől
non-attributive possessive - singular	jelzőié	jelzőieké
non-attributive possessive - plural	jelzőiéi	jelzőiekéi

Etymology 2

jelző (“attribute”) +‎ -i (possessive suffix for multiple possessions)

Noun

jelzői

1. third-person singular multiple-possession possessive of jelző

   Coordinate terms: alanyai, állítmányai, tárgyai, határozói

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	jelzői
accusative	—	jelzőit
dative	—	jelzőinek
instrumental	—	jelzőivel
causal-final	—	jelzőiért
translative	—	jelzőivé
terminative	—	jelzőiig
essive-formal	—	jelzőiként
essive-modal	—	—
inessive	—	jelzőiben
superessive	—	jelzőin
adessive	—	jelzőinél
illative	—	jelzőibe
sublative	—	jelzőire
allative	—	jelzőihez
elative	—	jelzőiből
delative	—	jelzőiről
ablative	—	jelzőitől
non-attributive possessive - singular	—	—
non-attributive possessive - plural	—	—