Jump to content

szuverenitás

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from French souveraineté.[1] With -itás ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsuvɛrɛnitaːʃ]
  • Hyphenation: szu‧ve‧re‧ni‧tás
This entry needs an audio pronunciation. If you are a native speaker with a microphone, please record this word. The recorded pronunciation will appear here when it's ready.

Noun

[edit]

szuverenitás (plural szuverenitások)

  1. sovereignty

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szuverenitás szuverenitások
accusative szuverenitást szuverenitásokat
dative szuverenitásnak szuverenitásoknak
instrumental szuverenitással szuverenitásokkal
causal-final szuverenitásért szuverenitásokért
translative szuverenitássá szuverenitásokká
terminative szuverenitásig szuverenitásokig
essive-formal szuverenitásként szuverenitásokként
essive-modal
inessive szuverenitásban szuverenitásokban
superessive szuverenitáson szuverenitásokon
adessive szuverenitásnál szuverenitásoknál
illative szuverenitásba szuverenitásokba
sublative szuverenitásra szuverenitásokra
allative szuverenitáshoz szuverenitásokhoz
elative szuverenitásból szuverenitásokból
delative szuverenitásról szuverenitásokról
ablative szuverenitástól szuverenitásoktól
non-attributive
possessive - singular
szuverenitásé szuverenitásoké
non-attributive
possessive - plural
szuverenitáséi szuverenitásokéi
Possessive forms of szuverenitás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szuverenitásom szuverenitásaim
2nd person sing. szuverenitásod szuverenitásaid
3rd person sing. szuverenitása szuverenitásai
1st person plural szuverenitásunk szuverenitásaink
2nd person plural szuverenitásotok szuverenitásaitok
3rd person plural szuverenitásuk szuverenitásaik

Derived terms

[edit]
[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]