sztori
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]sztori (plural sztorik)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | sztori | sztorik |
| accusative | sztorit | sztorikat |
| dative | sztorinak | sztoriknak |
| instrumental | sztorival | sztorikkal |
| causal-final | sztoriért | sztorikért |
| translative | sztorivá | sztorikká |
| terminative | sztoriig | sztorikig |
| essive-formal | sztoriként | sztorikként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sztoriban | sztorikban |
| superessive | sztorin | sztorikon |
| adessive | sztorinál | sztoriknál |
| illative | sztoriba | sztorikba |
| sublative | sztorira | sztorikra |
| allative | sztorihoz | sztorikhoz |
| elative | sztoriból | sztorikból |
| delative | sztoriról | sztorikról |
| ablative | sztoritól | sztoriktól |
| non-attributive possessive – singular |
sztorié | sztoriké |
| non-attributive possessive – plural |
sztoriéi | sztorikéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | sztorim | sztorijaim (or sztoriim) |
| 2nd person sing. | sztorid | sztorijaid (or sztoriid) |
| 3rd person sing. | sztorija | sztorijai (or sztorii) |
| 1st person plural | sztorink | sztorijaink (or sztoriink) |
| 2nd person plural | sztoritok | sztorijaitok (or sztoriitok) |
| 3rd person plural | sztorijuk | sztorijaik (or sztoriik) |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN