szorgalom

Hungarian

From the obsolete szorog (“to hurry”) +‎ -alom (noun-forming suffix).^[1]

szorgalom (usually uncountable, plural szorgalmak)

diligence, assiduousness (persisting industry, effort, hard work)
Synonyms: iparkodás, igyekezet, serénység

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szorgalom	szorgalmak
accusative	szorgalmat	szorgalmakat
dative	szorgalomnak	szorgalmaknak
instrumental	szorgalommal	szorgalmakkal
causal-final	szorgalomért	szorgalmakért
translative	szorgalommá	szorgalmakká
terminative	szorgalomig	szorgalmakig
essive-formal	szorgalomként	szorgalmakként
essive-modal	—	—
inessive	szorgalomban	szorgalmakban
superessive	szorgalmon	szorgalmakon
adessive	szorgalomnál	szorgalmaknál
illative	szorgalomba	szorgalmakba
sublative	szorgalomra	szorgalmakra
allative	szorgalomhoz	szorgalmakhoz
elative	szorgalomból	szorgalmakból
delative	szorgalomról	szorgalmakról
ablative	szorgalomtól	szorgalmaktól
non-attributive possessive - singular	szorgalomé	szorgalmaké
non-attributive possessive - plural	szorgaloméi	szorgalmakéi

Possessive forms of szorgalom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szorgalmam	szorgalmaim
2nd person sing.	szorgalmad	szorgalmaid
3rd person sing.	szorgalma	szorgalmai
1st person plural	szorgalmunk	szorgalmaink
2nd person plural	szorgalmatok	szorgalmaitok
3rd person plural	szorgalmuk	szorgalmaik

^ szorgalom in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.