szkenner
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szkenner (plural szkennerek)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szkenner | szkennerek |
accusative | szkennert | szkennereket |
dative | szkennernek | szkennereknek |
instrumental | szkennerrel | szkennerekkel |
causal-final | szkennerért | szkennerekért |
translative | szkennerré | szkennerekké |
terminative | szkennerig | szkennerekig |
essive-formal | szkennerként | szkennerekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szkennerben | szkennerekben |
superessive | szkenneren | szkennereken |
adessive | szkennernél | szkennereknél |
illative | szkennerbe | szkennerekbe |
sublative | szkennerre | szkennerekre |
allative | szkennerhez | szkennerekhez |
elative | szkennerből | szkennerekből |
delative | szkennerről | szkennerekről |
ablative | szkennertől | szkennerektől |
non-attributive possessive - singular |
szkenneré | szkennereké |
non-attributive possessive - plural |
szkenneréi | szkennerekéi |
Possessive forms of szkenner | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szkennerem | szkennereim |
2nd person sing. | szkennered | szkennereid |
3rd person sing. | szkennere | szkennerei |
1st person plural | szkennerünk | szkennereink |
2nd person plural | szkenneretek | szkennereitek |
3rd person plural | szkennerük | szkennereik |
References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN