Jump to content

szemcse

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From szem (grain) +‎ -cse (diminutive suffix). Created by Pál Bugát during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

szemcse (plural szemcsék)

  1. grain

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szemcse szemcsék
accusative szemcsét szemcséket
dative szemcsének szemcséknek
instrumental szemcsével szemcsékkel
causal-final szemcséért szemcsékért
translative szemcsévé szemcsékké
terminative szemcséig szemcsékig
essive-formal szemcseként szemcsékként
essive-modal
inessive szemcsében szemcsékben
superessive szemcsén szemcséken
adessive szemcsénél szemcséknél
illative szemcsébe szemcsékbe
sublative szemcsére szemcsékre
allative szemcséhez szemcsékhez
elative szemcséből szemcsékből
delative szemcséről szemcsékről
ablative szemcsétől szemcséktől
non-attributive
possessive - singular
szemcséé szemcséké
non-attributive
possessive - plural
szemcsééi szemcsékéi
Possessive forms of szemcse
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szemcsém szemcséim
2nd person sing. szemcséd szemcséid
3rd person sing. szemcséje szemcséi
1st person plural szemcsénk szemcséink
2nd person plural szemcsétek szemcséitek
3rd person plural szemcséjük szemcséik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ szemcse in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • szemcse in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN