Jump to content

szardínia

From Wiktionary, the free dictionary
See also: Szardínia

Hungarian

[edit]
 szardínia (hal) on Hungarian Wikipedia
szardínia

Alternative forms

[edit]

Etymology

[edit]

Internationalism via German Sardine (sardine) and Italian sardina (sardine), from Latin sardīna (sardine, mackerel). Compare English sardine, French sardine. The current form was influenced by the geographic name Szardínia (Sardinia), compare earlier szardina.[1][2]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɒrdiːnijɒ]
  • Hyphenation: szar‧dí‧nia
  • Rhymes: -jɒ

Noun

[edit]

szardínia (plural szardíniák)

  1. sardine, pilchard (Sardina pilchardus)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szardínia szardíniák
accusative szardíniát szardíniákat
dative szardíniának szardíniáknak
instrumental szardíniával szardíniákkal
causal-final szardíniáért szardíniákért
translative szardíniává szardíniákká
terminative szardíniáig szardíniákig
essive-formal szardíniaként szardíniákként
essive-modal
inessive szardíniában szardíniákban
superessive szardínián szardíniákon
adessive szardíniánál szardíniáknál
illative szardíniába szardíniákba
sublative szardíniára szardíniákra
allative szardíniához szardíniákhoz
elative szardíniából szardíniákból
delative szardíniáról szardíniákról
ablative szardíniától szardíniáktól
non-attributive
possessive - singular
szardíniáé szardíniáké
non-attributive
possessive - plural
szardíniáéi szardíniákéi
Possessive forms of szardínia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szardíniám szardíniáim
2nd person sing. szardíniád szardíniáid
3rd person sing. szardíniája szardíniái
1st person plural szardíniánk szardíniáink
2nd person plural szardíniátok szardíniáitok
3rd person plural szardíniájuk szardíniáik

Derived terms

[edit]
Compound words
[edit]

References

[edit]
  1. ^ szardínia in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]