szakorvos
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szak (“specialty”) + orvos (“doctor”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szakorvos (plural szakorvosok)
- (medicine) specialist (a physician whose practice is limited to a particular branch of medicine or surgery)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szakorvos | szakorvosok |
accusative | szakorvost | szakorvosokat |
dative | szakorvosnak | szakorvosoknak |
instrumental | szakorvossal | szakorvosokkal |
causal-final | szakorvosért | szakorvosokért |
translative | szakorvossá | szakorvosokká |
terminative | szakorvosig | szakorvosokig |
essive-formal | szakorvosként | szakorvosokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szakorvosban | szakorvosokban |
superessive | szakorvoson | szakorvosokon |
adessive | szakorvosnál | szakorvosoknál |
illative | szakorvosba | szakorvosokba |
sublative | szakorvosra | szakorvosokra |
allative | szakorvoshoz | szakorvosokhoz |
elative | szakorvosból | szakorvosokból |
delative | szakorvosról | szakorvosokról |
ablative | szakorvostól | szakorvosoktól |
non-attributive possessive - singular |
szakorvosé | szakorvosoké |
non-attributive possessive - plural |
szakorvoséi | szakorvosokéi |
Possessive forms of szakorvos | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szakorvosom | szakorvosaim |
2nd person sing. | szakorvosod | szakorvosaid |
3rd person sing. | szakorvosa | szakorvosai |
1st person plural | szakorvosunk | szakorvosaink |
2nd person plural | szakorvosotok | szakorvosaitok |
3rd person plural | szakorvosuk | szakorvosaik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- szakorvos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN