szaknyelv
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szak (“profession”) + nyelv (“language”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szaknyelv (plural szaknyelvek)
- jargon (professional or technical language)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szaknyelv | szaknyelvek |
| accusative | szaknyelvet | szaknyelveket |
| dative | szaknyelvnek | szaknyelveknek |
| instrumental | szaknyelvvel | szaknyelvekkel |
| causal-final | szaknyelvért | szaknyelvekért |
| translative | szaknyelvvé | szaknyelvekké |
| terminative | szaknyelvig | szaknyelvekig |
| essive-formal | szaknyelvként | szaknyelvekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szaknyelvben | szaknyelvekben |
| superessive | szaknyelven | szaknyelveken |
| adessive | szaknyelvnél | szaknyelveknél |
| illative | szaknyelvbe | szaknyelvekbe |
| sublative | szaknyelvre | szaknyelvekre |
| allative | szaknyelvhez | szaknyelvekhez |
| elative | szaknyelvből | szaknyelvekből |
| delative | szaknyelvről | szaknyelvekről |
| ablative | szaknyelvtől | szaknyelvektől |
| non-attributive possessive - singular |
szaknyelvé | szaknyelveké |
| non-attributive possessive - plural |
szaknyelvéi | szaknyelvekéi |
| Possessive forms of szaknyelv | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szaknyelvem | szaknyelveim |
| 2nd person sing. | szaknyelved | szaknyelveid |
| 3rd person sing. | szaknyelve | szaknyelvei |
| 1st person plural | szaknyelvünk | szaknyelveink |
| 2nd person plural | szaknyelvetek | szaknyelveitek |
| 3rd person plural | szaknyelvük | szaknyelveik |
Further reading
[edit]- szaknyelv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN