szabadságharcos

Hungarian

Etymology

szabadság (“freedom”) +‎ harcos (“fighter”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɒbɒt͡ʃːaːkhɒrt͡soʃ]
• Hyphenation: sza‧bad‧ság‧har‧cos

Noun

szabadságharcos (plural szabadságharcosok)

1. freedom fighter

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szabadságharcos	szabadságharcosok
accusative	szabadságharcost	szabadságharcosokat
dative	szabadságharcosnak	szabadságharcosoknak
instrumental	szabadságharcossal	szabadságharcosokkal
causal-final	szabadságharcosért	szabadságharcosokért
translative	szabadságharcossá	szabadságharcosokká
terminative	szabadságharcosig	szabadságharcosokig
essive-formal	szabadságharcosként	szabadságharcosokként
essive-modal	—	—
inessive	szabadságharcosban	szabadságharcosokban
superessive	szabadságharcoson	szabadságharcosokon
adessive	szabadságharcosnál	szabadságharcosoknál
illative	szabadságharcosba	szabadságharcosokba
sublative	szabadságharcosra	szabadságharcosokra
allative	szabadságharcoshoz	szabadságharcosokhoz
elative	szabadságharcosból	szabadságharcosokból
delative	szabadságharcosról	szabadságharcosokról
ablative	szabadságharcostól	szabadságharcosoktól
non-attributive possessive - singular	szabadságharcosé	szabadságharcosoké
non-attributive possessive - plural	szabadságharcoséi	szabadságharcosokéi

Possessive forms of szabadságharcos
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szabadságharcosom	szabadságharcosaim
2nd person sing.	szabadságharcosod	szabadságharcosaid
3rd person sing.	szabadságharcosa	szabadságharcosai
1st person plural	szabadságharcosunk	szabadságharcosaink
2nd person plural	szabadságharcosotok	szabadságharcosaitok
3rd person plural	szabadságharcosuk	szabadságharcosaik

Further reading

• szabadságharcos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN