szűkszavú
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szűk + szavú, from the szav- stem of szó (“word”, here: “speech”) + -ú.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szűkszavú (comparative szűkszavúbb, superlative legszűkszavúbb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szűkszavú | szűkszavúak |
| accusative | szűkszavút | szűkszavúakat |
| dative | szűkszavúnak | szűkszavúaknak |
| instrumental | szűkszavúval | szűkszavúakkal |
| causal-final | szűkszavúért | szűkszavúakért |
| translative | szűkszavúvá | szűkszavúakká |
| terminative | szűkszavúig | szűkszavúakig |
| essive-formal | szűkszavúként | szűkszavúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szűkszavúban | szűkszavúakban |
| superessive | szűkszavún | szűkszavúakon |
| adessive | szűkszavúnál | szűkszavúaknál |
| illative | szűkszavúba | szűkszavúakba |
| sublative | szűkszavúra | szűkszavúakra |
| allative | szűkszavúhoz | szűkszavúakhoz |
| elative | szűkszavúból | szűkszavúakból |
| delative | szűkszavúról | szűkszavúakról |
| ablative | szűkszavútól | szűkszavúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
szűkszavúé | szűkszavúaké |
| non-attributive possessive - plural |
szűkszavúéi | szűkszavúakéi |
Further reading
[edit]- szűkszavú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN