szúrt

See also: szűrt

Hungarian

Etymology

szúr +‎ -t

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsuːrt]
• Rhymes: -uːrt
• Hyphenation: szúrt

Verb

szúrt

1. third-person singular indicative past indefinite of szúr

Participle

szúrt

1. past participle of szúr

   szúrt seb ― stab wound

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	szúrt	szúrtak
accusative	szúrtat	szúrtakat
dative	szúrtnak	szúrtaknak
instrumental	szúrttal	szúrtakkal
causal-final	szúrtért	szúrtakért
translative	szúrttá	szúrtakká
terminative	szúrtig	szúrtakig
essive-formal	szúrtként	szúrtakként
essive-modal	—	—
inessive	szúrtban	szúrtakban
superessive	szúrton	szúrtakon
adessive	szúrtnál	szúrtaknál
illative	szúrtba	szúrtakba
sublative	szúrtra	szúrtakra
allative	szúrthoz	szúrtakhoz
elative	szúrtból	szúrtakból
delative	szúrtról	szúrtakról
ablative	szúrttól	szúrtaktól
non-attributive possessive – singular	szúrté	szúrtaké
non-attributive possessive – plural	szúrtéi	szúrtakéi