szövevény
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the szöv- stem of sző (“to weave”) + -evény (noun-forming suffix).
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szövevény (plural szövevények)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szövevény | szövevények |
| accusative | szövevényt | szövevényeket |
| dative | szövevénynek | szövevényeknek |
| instrumental | szövevénnyel | szövevényekkel |
| causal-final | szövevényért | szövevényekért |
| translative | szövevénnyé | szövevényekké |
| terminative | szövevényig | szövevényekig |
| essive-formal | szövevényként | szövevényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szövevényben | szövevényekben |
| superessive | szövevényen | szövevényeken |
| adessive | szövevénynél | szövevényeknél |
| illative | szövevénybe | szövevényekbe |
| sublative | szövevényre | szövevényekre |
| allative | szövevényhez | szövevényekhez |
| elative | szövevényből | szövevényekből |
| delative | szövevényről | szövevényekről |
| ablative | szövevénytől | szövevényektől |
| non-attributive possessive - singular |
szövevényé | szövevényeké |
| non-attributive possessive - plural |
szövevényéi | szövevényekéi |
| Possessive forms of szövevény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szövevényem | szövevényeim |
| 2nd person sing. | szövevényed | szövevényeid |
| 3rd person sing. | szövevénye | szövevényei |
| 1st person plural | szövevényünk | szövevényeink |
| 2nd person plural | szövevényetek | szövevényeitek |
| 3rd person plural | szövevényük | szövevényeik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- szövevény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN