szövegértés

Hungarian

Etymology

szöveg (“text”) +‎ értés (“comprehension”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsøvɛɡeːrteːʃ]
• Hyphenation: szö‧veg‧ér‧tés

Noun

szövegértés (plural szövegértések)

1. reading literacy (the capacity to understand, use and reflect on written texts)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szövegértés	szövegértések
accusative	szövegértést	szövegértéseket
dative	szövegértésnek	szövegértéseknek
instrumental	szövegértéssel	szövegértésekkel
causal-final	szövegértésért	szövegértésekért
translative	szövegértéssé	szövegértésekké
terminative	szövegértésig	szövegértésekig
essive-formal	szövegértésként	szövegértésekként
essive-modal	—	—
inessive	szövegértésben	szövegértésekben
superessive	szövegértésen	szövegértéseken
adessive	szövegértésnél	szövegértéseknél
illative	szövegértésbe	szövegértésekbe
sublative	szövegértésre	szövegértésekre
allative	szövegértéshez	szövegértésekhez
elative	szövegértésből	szövegértésekből
delative	szövegértésről	szövegértésekről
ablative	szövegértéstől	szövegértésektől
non-attributive possessive - singular	szövegértésé	szövegértéseké
non-attributive possessive - plural	szövegértéséi	szövegértésekéi

Possessive forms of szövegértés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szövegértésem	szövegértéseim
2nd person sing.	szövegértésed	szövegértéseid
3rd person sing.	szövegértése	szövegértései
1st person plural	szövegértésünk	szövegértéseink
2nd person plural	szövegértésetek	szövegértéseitek
3rd person plural	szövegértésük	szövegértéseik