Jump to content

szóvivője

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szóvivő +‎ -je (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsoːvivøːjɛ]
  • Hyphenation: szó‧vi‧vő‧je

Noun

[edit]

szóvivője

  1. third-person singular single-possession possessive of szóvivő

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szóvivője
accusative szóvivőjét
dative szóvivőjének
instrumental szóvivőjével
causal-final szóvivőjéért
translative szóvivőjévé
terminative szóvivőjéig
essive-formal szóvivőjeként
essive-modal szóvivőjéül
inessive szóvivőjében
superessive szóvivőjén
adessive szóvivőjénél
illative szóvivőjébe
sublative szóvivőjére
allative szóvivőjéhez
elative szóvivőjéből
delative szóvivőjéről
ablative szóvivőjétől
non-attributive
possessive - singular
szóvivőjéé
non-attributive
possessive - plural
szóvivőjééi