szópárbaj

Hungarian

Etymology

szó (“word”) +‎ párbaj (“duel”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːpaːrbɒj]
• Hyphenation: szó‧pár‧baj

Noun

szópárbaj (plural szópárbajok)

1. fight, argument, repartee (a battle of words, a verbal confrontation/sparring)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szópárbaj	szópárbajok
accusative	szópárbajt	szópárbajokat
dative	szópárbajnak	szópárbajoknak
instrumental	szópárbajjal	szópárbajokkal
causal-final	szópárbajért	szópárbajokért
translative	szópárbajjá	szópárbajokká
terminative	szópárbajig	szópárbajokig
essive-formal	szópárbajként	szópárbajokként
essive-modal	—	—
inessive	szópárbajban	szópárbajokban
superessive	szópárbajon	szópárbajokon
adessive	szópárbajnál	szópárbajoknál
illative	szópárbajba	szópárbajokba
sublative	szópárbajra	szópárbajokra
allative	szópárbajhoz	szópárbajokhoz
elative	szópárbajból	szópárbajokból
delative	szópárbajról	szópárbajokról
ablative	szópárbajtól	szópárbajoktól
non-attributive possessive - singular	szópárbajé	szópárbajoké
non-attributive possessive - plural	szópárbajéi	szópárbajokéi

Possessive forms of szópárbaj
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szópárbajom	szópárbajaim
2nd person sing.	szópárbajod	szópárbajaid
3rd person sing.	szópárbaja	szópárbajai
1st person plural	szópárbajunk	szópárbajaink
2nd person plural	szópárbajotok	szópárbajaitok
3rd person plural	szópárbajuk	szópárbajaik