szélvihar

Hungarian

Etymology

szél (“wind”) +‎ vihar (“storm”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈseːlviɦɒr]
• Hyphenation: szél‧vi‧har

Noun

szélvihar (plural szélviharok)

1. (weather) windstorm, gale, tempest, squall

   Synonyms: see Thesaurus:szél

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szélvihar	szélviharok
accusative	szélvihart	szélviharokat
dative	szélviharnak	szélviharoknak
instrumental	szélviharral	szélviharokkal
causal-final	szélviharért	szélviharokért
translative	szélviharrá	szélviharokká
terminative	szélviharig	szélviharokig
essive-formal	szélviharként	szélviharokként
essive-modal	—	—
inessive	szélviharban	szélviharokban
superessive	szélviharon	szélviharokon
adessive	szélviharnál	szélviharoknál
illative	szélviharba	szélviharokba
sublative	szélviharra	szélviharokra
allative	szélviharhoz	szélviharokhoz
elative	szélviharból	szélviharokból
delative	szélviharról	szélviharokról
ablative	szélvihartól	szélviharoktól
non-attributive possessive - singular	szélviharé	szélviharoké
non-attributive possessive - plural	szélviharéi	szélviharokéi

Possessive forms of szélvihar
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szélviharom	szélviharaim
2nd person sing.	szélviharod	szélviharaid
3rd person sing.	szélvihara	szélviharai
1st person plural	szélviharunk	szélviharaink
2nd person plural	szélviharotok	szélviharaitok
3rd person plural	szélviharuk	szélviharaik

Further reading

• szélvihar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN