szélvihar

Hungarian

szél (“wind”) +‎ vihar (“storm”)

szélvihar (plural szélviharok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	szélvihar	szélviharok
accusative	szélvihart	szélviharokat
dative	szélviharnak	szélviharoknak
instrumental	szélviharral	szélviharokkal
causal-final	szélviharért	szélviharokért
translative	szélviharrá	szélviharokká
terminative	szélviharig	szélviharokig
essive-formal	szélviharként	szélviharokként
essive-modal	—	—
inessive	szélviharban	szélviharokban
superessive	szélviharon	szélviharokon
adessive	szélviharnál	szélviharoknál
illative	szélviharba	szélviharokba
sublative	szélviharra	szélviharokra
allative	szélviharhoz	szélviharokhoz
elative	szélviharból	szélviharokból
delative	szélviharról	szélviharokról
ablative	szélvihartól	szélviharoktól
non-attributive possessive – singular	szélviharé	szélviharoké
non-attributive possessive – plural	szélviharéi	szélviharokéi