szánalom

Hungarian

Etymology

szán +‎ -alom

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsaːnɒlom]
• Hyphenation: szá‧na‧lom

Noun

szánalom (usually uncountable, plural szánalmak)

1. pity

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szánalom	szánalmak
accusative	szánalmat	szánalmakat
dative	szánalomnak	szánalmaknak
instrumental	szánalommal	szánalmakkal
causal-final	szánalomért	szánalmakért
translative	szánalommá	szánalmakká
terminative	szánalomig	szánalmakig
essive-formal	szánalomként	szánalmakként
essive-modal	—	—
inessive	szánalomban	szánalmakban
superessive	szánalmon	szánalmakon
adessive	szánalomnál	szánalmaknál
illative	szánalomba	szánalmakba
sublative	szánalomra	szánalmakra
allative	szánalomhoz	szánalmakhoz
elative	szánalomból	szánalmakból
delative	szánalomról	szánalmakról
ablative	szánalomtól	szánalmaktól
non-attributive possessive - singular	szánalomé	szánalmaké
non-attributive possessive - plural	szánaloméi	szánalmakéi

Possessive forms of szánalom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szánalmam	szánalmaim
2nd person sing.	szánalmad	szánalmaid
3rd person sing.	szánalma	szánalmai
1st person plural	szánalmunk	szánalmaink
2nd person plural	szánalmatok	szánalmaitok
3rd person plural	szánalmuk	szánalmaik

Derived terms

• szánalmas

 

Related terms

• szánakozik

 

Further reading

• szánalom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN