számkukac

Hungarian

From szám (“number”) +‎ kukac (“worm; here: pusher”).

számkukac (plural számkukacok)

(colloquial, sarcastic) paper-pusher (a clerk, usually in a government office, dealing with numbers and calculations)
- 1936, Zsigmond Móricz, Rab oroszlán‎^[1]:
  Eszébe jutott egy öreg számkukac, aki egyszer előadást tartott neki arról, hogy ő csak fiatal nőket szeret feleségül venni.
  He remembered an old paper-pusher who once lectured him about how he only liked to marry young women.

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	számkukac	számkukacok
accusative	számkukacot	számkukacokat
dative	számkukacnak	számkukacoknak
instrumental	számkukaccal	számkukacokkal
causal-final	számkukacért	számkukacokért
translative	számkukaccá	számkukacokká
terminative	számkukacig	számkukacokig
essive-formal	számkukacként	számkukacokként
essive-modal	—	—
inessive	számkukacban	számkukacokban
superessive	számkukacon	számkukacokon
adessive	számkukacnál	számkukacoknál
illative	számkukacba	számkukacokba
sublative	számkukacra	számkukacokra
allative	számkukachoz	számkukacokhoz
elative	számkukacból	számkukacokból
delative	számkukacról	számkukacokról
ablative	számkukactól	számkukacoktól
non-attributive possessive – singular	számkukacé	számkukacoké
non-attributive possessive – plural	számkukacéi	számkukacokéi