Jump to content

számegyenes

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szám (number) +‎ egyenes (line)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsaːmɛɟɛnɛʃ]
  • Hyphenation: szám‧egye‧nes

Noun

[edit]

számegyenes

  1. (mathematics) number line

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative számegyenes számegyenesek
accusative számegyenest számegyeneseket
dative számegyenesnek számegyeneseknek
instrumental számegyenessel számegyenesekkel
causal-final számegyenesért számegyenesekért
translative számegyenessé számegyenesekké
terminative számegyenesig számegyenesekig
essive-formal számegyenesként számegyenesekként
essive-modal
inessive számegyenesben számegyenesekben
superessive számegyenesen számegyeneseken
adessive számegyenesnél számegyeneseknél
illative számegyenesbe számegyenesekbe
sublative számegyenesre számegyenesekre
allative számegyeneshez számegyenesekhez
elative számegyenesből számegyenesekből
delative számegyenesről számegyenesekről
ablative számegyenestől számegyenesektől
non-attributive
possessive - singular
számegyenesé számegyeneseké
non-attributive
possessive - plural
számegyeneséi számegyenesekéi
Possessive forms of számegyenes
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. számegyenesem számegyeneseim
2nd person sing. számegyenesed számegyeneseid
3rd person sing. számegyenese számegyenesei
1st person plural számegyenesünk számegyeneseink
2nd person plural számegyenesetek számegyeneseitek
3rd person plural számegyenesük számegyeneseik

Further reading

[edit]