statisztikus

Hungarian

Borrowed from New Latin statisticus (“of the state”), from status (“state”).^[1] With -ikus ending.

statisztikus (plural statisztikusok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	statisztikus	statisztikusok
accusative	statisztikust	statisztikusokat
dative	statisztikusnak	statisztikusoknak
instrumental	statisztikussal	statisztikusokkal
causal-final	statisztikusért	statisztikusokért
translative	statisztikussá	statisztikusokká
terminative	statisztikusig	statisztikusokig
essive-formal	statisztikusként	statisztikusokként
essive-modal	—	—
inessive	statisztikusban	statisztikusokban
superessive	statisztikuson	statisztikusokon
adessive	statisztikusnál	statisztikusoknál
illative	statisztikusba	statisztikusokba
sublative	statisztikusra	statisztikusokra
allative	statisztikushoz	statisztikusokhoz
elative	statisztikusból	statisztikusokból
delative	statisztikusról	statisztikusokról
ablative	statisztikustól	statisztikusoktól
non-attributive possessive - singular	statisztikusé	statisztikusoké
non-attributive possessive - plural	statisztikuséi	statisztikusokéi

Possessive forms of statisztikus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	statisztikusom	statisztikusaim
2nd person sing.	statisztikusod	statisztikusaid
3rd person sing.	statisztikusa	statisztikusai
1st person plural	statisztikusunk	statisztikusaink
2nd person plural	statisztikusotok	statisztikusaitok
3rd person plural	statisztikusuk	statisztikusaik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN