stájsz

Hungarian

Etymology

Probably from German Steiß (“backside”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃtaːjs]
• Hyphenation: stájsz
• Rhymes: -aːjs

Noun

stájsz (plural stájszok)

1. (slang) situation (status with regard to conditions and circumstances)

   Mi a stájsz? — What's up?

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	stájsz	stájszok
accusative	stájszot	stájszokat
dative	stájsznak	stájszoknak
instrumental	stájsszal	stájszokkal
causal-final	stájszért	stájszokért
translative	stájsszá	stájszokká
terminative	stájszig	stájszokig
essive-formal	stájszként	stájszokként
essive-modal	—	—
inessive	stájszban	stájszokban
superessive	stájszon	stájszokon
adessive	stájsznál	stájszoknál
illative	stájszba	stájszokba
sublative	stájszra	stájszokra
allative	stájszhoz	stájszokhoz
elative	stájszból	stájszokból
delative	stájszról	stájszokról
ablative	stájsztól	stájszoktól
non-attributive possessive – singular	stájszé	stájszoké
non-attributive possessive – plural	stájszéi	stájszokéi

Possessive forms of stájsz

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	stájszom	stájszaim
2nd person sing.	stájszod	stájszaid
3rd person sing.	stájsza	stájszai
1st person plural	stájszunk	stájszaink
2nd person plural	stájszotok	stájszaitok
3rd person plural	stájszuk	stájszaik