Jump to content

siralom

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From sír (to cry) +‎ -alom (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃirɒlom]
  • Hyphenation: si‧ra‧lom
  • Rhymes: -om

Noun

[edit]

siralom (plural siralmak)

  1. lament, mourning

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative siralom siralmak
accusative siralmat siralmakat
dative siralomnak siralmaknak
instrumental siralommal siralmakkal
causal-final siralomért siralmakért
translative siralommá siralmakká
terminative siralomig siralmakig
essive-formal siralomként siralmakként
essive-modal
inessive siralomban siralmakban
superessive siralmon siralmakon
adessive siralomnál siralmaknál
illative siralomba siralmakba
sublative siralomra siralmakra
allative siralomhoz siralmakhoz
elative siralomból siralmakból
delative siralomról siralmakról
ablative siralomtól siralmaktól
non-attributive
possessive - singular
siralomé siralmaké
non-attributive
possessive - plural
siraloméi siralmakéi
Possessive forms of siralom
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. siralmam siralmaim
2nd person sing. siralmad siralmaid
3rd person sing. siralma siralmai
1st person plural siralmunk siralmaink
2nd person plural siralmatok siralmaitok
3rd person plural siralmuk siralmaik

Derived terms

[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. ^ siralom in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

[edit]
  • siralom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN