sügér
See also: suger
Hungarian
[edit]
Etymology
[edit]Of unknown origin.[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]sügér (plural sügérek)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sügér | sügérek |
| accusative | sügért | sügéreket |
| dative | sügérnek | sügéreknek |
| instrumental | sügérrel | sügérekkel |
| causal-final | sügérért | sügérekért |
| translative | sügérré | sügérekké |
| terminative | sügérig | sügérekig |
| essive-formal | sügérként | sügérekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sügérben | sügérekben |
| superessive | sügéren | sügéreken |
| adessive | sügérnél | sügéreknél |
| illative | sügérbe | sügérekbe |
| sublative | sügérre | sügérekre |
| allative | sügérhez | sügérekhez |
| elative | sügérből | sügérekből |
| delative | sügérről | sügérekről |
| ablative | sügértől | sügérektől |
| non-attributive possessive - singular |
sügéré | sügéreké |
| non-attributive possessive - plural |
sügéréi | sügérekéi |
| Possessive forms of sügér | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | sügérem | sügéreim |
| 2nd person sing. | sügéred | sügéreid |
| 3rd person sing. | sügére | sügérei |
| 1st person plural | sügérünk | sügéreink |
| 2nd person plural | sügéretek | sügéreitek |
| 3rd person plural | sügérük | sügéreik |
References
[edit]- ^ sügér in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- sügér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN