Jump to content

sétabot

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

séta (walking) +‎ bot (stick)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃeːtɒbot]
  • Hyphenation: sé‧ta‧bot
  • Rhymes: -ot

Noun

[edit]

sétabot (plural sétabotok)

  1. walking stick (a tool, such as a cane, used to ease pressure on the legs, and to aid stability, when walking)
    Synonym: sétapálca

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative sétabot sétabotok
accusative sétabotot sétabotokat
dative sétabotnak sétabotoknak
instrumental sétabottal sétabotokkal
causal-final sétabotért sétabotokért
translative sétabottá sétabotokká
terminative sétabotig sétabotokig
essive-formal sétabotként sétabotokként
essive-modal
inessive sétabotban sétabotokban
superessive sétaboton sétabotokon
adessive sétabotnál sétabotoknál
illative sétabotba sétabotokba
sublative sétabotra sétabotokra
allative sétabothoz sétabotokhoz
elative sétabotból sétabotokból
delative sétabotról sétabotokról
ablative sétabottól sétabotoktól
non-attributive
possessive - singular
sétaboté sétabotoké
non-attributive
possessive - plural
sétabotéi sétabotokéi
Possessive forms of sétabot
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sétabotom sétabotjaim
2nd person sing. sétabotod sétabotjaid
3rd person sing. sétabotja sétabotjai
1st person plural sétabotunk sétabotjaink
2nd person plural sétabototok sétabotjaitok
3rd person plural sétabotjuk sétabotjaik

Further reading

[edit]
  • sétabot in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN