sérülékeny

Hungarian

Etymology

sérül (“to become injured”) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃeːryleːkɛɲ]
• Hyphenation: sé‧rü‧lé‧keny
• Rhymes: -ɛɲ

Adjective

sérülékeny (comparative sérülékenyebb, superlative legsérülékenyebb)

1. vulnerable, fragile (easily getting hurt, injured)

   Synonyms: sebezhető, törékeny

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	sérülékeny	sérülékenyek
accusative	sérülékenyet	sérülékenyeket
dative	sérülékenynek	sérülékenyeknek
instrumental	sérülékennyel	sérülékenyekkel
causal-final	sérülékenyért	sérülékenyekért
translative	sérülékennyé	sérülékenyekké
terminative	sérülékenyig	sérülékenyekig
essive-formal	sérülékenyként	sérülékenyekként
essive-modal	—	—
inessive	sérülékenyben	sérülékenyekben
superessive	sérülékenyen	sérülékenyeken
adessive	sérülékenynél	sérülékenyeknél
illative	sérülékenybe	sérülékenyekbe
sublative	sérülékenyre	sérülékenyekre
allative	sérülékenyhez	sérülékenyekhez
elative	sérülékenyből	sérülékenyekből
delative	sérülékenyről	sérülékenyekről
ablative	sérülékenytől	sérülékenyektől
non-attributive possessive - singular	sérülékenyé	sérülékenyeké
non-attributive possessive - plural	sérülékenyéi	sérülékenyekéi

Derived terms

• sérülékenyen
• sérülékenység