romanticizmus

Hungarian

Etymology

From English romanticism and from French romanticisme, from Old French romant. With -izmus ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈromɒntit͡sizmuʃ]
• Hyphenation: ro‧man‧ti‧ciz‧mus
• Rhymes: -uʃ

Noun

romanticizmus (plural romanticizmusok)

1. romanticism

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	romanticizmus	romanticizmusok
accusative	romanticizmust	romanticizmusokat
dative	romanticizmusnak	romanticizmusoknak
instrumental	romanticizmussal	romanticizmusokkal
causal-final	romanticizmusért	romanticizmusokért
translative	romanticizmussá	romanticizmusokká
terminative	romanticizmusig	romanticizmusokig
essive-formal	romanticizmusként	romanticizmusokként
essive-modal	—	—
inessive	romanticizmusban	romanticizmusokban
superessive	romanticizmuson	romanticizmusokon
adessive	romanticizmusnál	romanticizmusoknál
illative	romanticizmusba	romanticizmusokba
sublative	romanticizmusra	romanticizmusokra
allative	romanticizmushoz	romanticizmusokhoz
elative	romanticizmusból	romanticizmusokból
delative	romanticizmusról	romanticizmusokról
ablative	romanticizmustól	romanticizmusoktól
non-attributive possessive - singular	romanticizmusé	romanticizmusoké
non-attributive possessive - plural	romanticizmuséi	romanticizmusokéi

Possessive forms of romanticizmus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	romanticizmusom	romanticizmusaim
2nd person sing.	romanticizmusod	romanticizmusaid
3rd person sing.	romanticizmusa	romanticizmusai
1st person plural	romanticizmusunk	romanticizmusaink
2nd person plural	romanticizmusotok	romanticizmusaitok
3rd person plural	romanticizmusuk	romanticizmusaik

Further reading

• romanticizmus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN