repülés

Hungarian

Etymology

repül +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrɛpyleːʃ]
• Hyphenation: re‧pü‧lés

Noun

repülés (plural repülések)

1. flight

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	repülés	repülések
accusative	repülést	repüléseket
dative	repülésnek	repüléseknek
instrumental	repüléssel	repülésekkel
causal-final	repülésért	repülésekért
translative	repüléssé	repülésekké
terminative	repülésig	repülésekig
essive-formal	repülésként	repülésekként
essive-modal	—	—
inessive	repülésben	repülésekben
superessive	repülésen	repüléseken
adessive	repülésnél	repüléseknél
illative	repülésbe	repülésekbe
sublative	repülésre	repülésekre
allative	repüléshez	repülésekhez
elative	repülésből	repülésekből
delative	repülésről	repülésekről
ablative	repüléstől	repülésektől
non-attributive possessive – singular	repülésé	repüléseké
non-attributive possessive – plural	repüléséi	repülésekéi

Possessive forms of repülés

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	repülésem	repüléseim
2nd person sing.	repülésed	repüléseid
3rd person sing.	repülése	repülései
1st person plural	repülésünk	repüléseink
2nd person plural	repülésetek	repüléseitek
3rd person plural	repülésük	repüléseik

Derived terms

• repülési
• űrrepülés

Further reading

• repülés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN